Szigetelőanyagok
Hő- és hangszigetelés
Cégünk által forgalmazott minőségi Ursa termékeinkkel – ásványgyapotok, extrudált polisztirol lapok, páratechnikai fóliák és kiegészítők, műszaki szigetelések – le tudjuk fedni a hő- és hangszigetelés területein létező valamennyi igényt, minden alkalmazási területen.
Homlokzati szigetelés
A házak hőszigetelésének legalapvetőbb célja a hőveszteség megakadályozása. Szigetelés nélkül ugyanis egymagában a fal nem elég arra, hogy a lakáson belül tartsa a hőt, ezenkívül a hőhidak melletti penészedés kialakulásának elkerülésében is nagyon fontos szerepe van a jól megválasztott és kivitelezett szigetelésnek.
És hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Nagyjából azt, hogy ha semmilyen hőszigetelést nem alkalmaznánk, gyakorlatilag az utcát fűtenénk egész télen, ami hatalmas pazarlást jelentene. Nyáron pedig sokkal többet kellene hűteni, hiszen a falak tárolnák a meleget.
EPS: olcsó és népszerű
A szigetelőanyagok közül az EPS (polisztirol) a legelterjedtebb, amiben nagy szerepe lehet az árának – az összes szigetelés közül ez a legolcsóbb. Arra azonban oda kell figyelni, hogy olyan helyen, ahol víz érheti, ott ne használjuk, mert ha magába szívja a nedvességet, akkor nagyrészt elveszti a hőszigetelő képességét. A másik kulcskérdés az EPS-sel kapcsolatban az éghetőség, ugyanis ez az anyag önmagában jól ég, amitől nem kell túlzottan megijedni, mert rendszerben alkalmazva már kevésbé veszélyes. A polisztirol kapcsán érdemes hosszú távon gondolkodni, azaz az újrahasznosítás szempontjából is vizsgálni az anyagot – sajnos, az EPS nem éppen környezetbarát.
PUR: jó hőszigetelés elfogadható áron
A kemény táblás PUR (poliuretán) hőszigetelésért egy kicsit többet kell fizetnünk, de megérheti, mert jobb hőszigetelést biztosít, mint az EPS, és vízszigetelési szempontból is előnyösebb a polisztirolnál. Az ellenálló PUR táblákat leginkább ott érdemes használni, ahol vékonyabb rétegben kell megoldanunk a szigetelést, a hosszú élettartamának köszönhetően pedig sokáig ellátja a feladatát.
Kőzetgyapot: nem éghető, és jó páraáteresztő
Akik olyan hőszigetelést szeretnének, ami nem éghető, azoknak a kőzetgyapot lehet a megfelelő választás. A kőzetgyapot ára attól is függ, hogy hol használjuk. A homlokzaton használt kőzetgyapot ára magasabb, mint az EPS-é, míg egy padlásfödém hőszigetelése esetén a kőzetgyapot az olcsóbb. Természetes anyagból – vulkanikus bazaltkő – készül, viszonylag nagy energia felhasználásával. Nagy előnye még, hogy meglehetősen jó hangszigetelő is.
Cellulóz: természetes és újrahasznosítható
A természetes alapanyagú hőszigetelők közül a cellulóz a legolcsóbb, bár tény, hogy még így is meglehetősen borsos az ára az előzőekben felsorolt anyagokhoz képest.
A cellulóz teljesen természetes, ráadásul újrahasznosított, hisz kis túlzással „darált újságpapír”. Amit mindenképpen érdemes róla tudni, hogy nem terhelhető, azaz egy kész üregbe kell befújni, aminek azonban előnye is van – szükség esetén ugyanis ki lehet szedni, majd újra beépíteni, ha például renováljuk a házat. A környezetbarát cellulóz hatékonyan véd a hideg és a meleg ellen is, és mivel nincsenek benne káros összetevők, az egészségre sem ártalmas.
Farost, gyapjú, nád és a kender: hőszigetelők a természetből
A fenti négy anyag szintén teljes mértékben természetes és megújuló hőszigetelő, az egyedüli hátrányuk az áruk: akár négyszer-ötször többe kerülhetnek, mint az EPS.
Ezeknél az anyagoknál nem érdemes azt nézni, hogy a pluszban kifizetett összeggel nyerünk-e valamit, mivel a hőátbocsátási tényezőjük kicsit kedvezőtlenebb is, mint az alacsonyabb árú hőszigetelőké. Ha azonban valaki környezettudatosan él, és megengedheti magának a nagyobb költségeket, akkor a fenti anyagok ideálisak lesznek a számára.
Aerogél és VIP hőszigetelők speciális igények esetére
Az aerogél és VIP (vákuum panel) hőszigetelők kevésbé ismertek és elterjedtek, ami egyrészt a magas áruknak köszönhető, másrészt annak, hogy a legtöbbször csupán speciális esetekben használják őket – leginkább akkor és ott, amikor kis helyen, kis vastagságban kell nagyon jó hőszigetelést elérni.
Habüveg és purenit, a teherhordó hőszigetelések
Szinte ismeretlen, nagyon speciális hőszigetelések. Egyszerre jó a hőszigetelésük és a teherhordó tulajdonságuk, így hőhíd megszakításra ideálisan használhatóak.
Mikor melyik hőszigetelést használjuk?
A rengeteg szigetelőanyag között néha nehéz eligazodni, és kiválasztani a leginkább megfelelőt, vagyis azt, hogy hol, mikor és mit érdemes használni.
Szerencsére az építész birtokában van mindannak a szakmai tudásnak, ami a jó döntés meghozatalához szükséges, és az igények, a felhasználási hely, valamint az anyagi lehetőségek függvényében megtervezi a legjobb hatékonyságot biztosító hőszigetelést.
Vízszigetelés
A vízszigetelés fontossága
Az épületeket megfelelő hőszigetelése mellett, elsődleges feladatunk, hogy megvédjük a nedvesség hatásaival szemben is. A nedvesség több formában is érheti az épületszerkezeteinket, mint például felülről jövő csapadék, alulról érkező különféle intenzitású talajnedvesség, és az épület belsejében történő az általunk kifejtett víz használat formájában is, így ezek ellen az épületeinket szigetelnünk kell.
Egy új épületnél nem okoz gondot a megfelelő vízszigetelés elhelyezése, viszont fontos a kiváló minőségű, tulajdonságú anyag kiválasztása, mivel ezek az anyagok bent maradó részt alkotnak az épület egész élettartalmára. Ezzel szemben egy kész épületnél az utólagos külső vagy alsó nedvesedés elleni szigetelés soha nem könnyű feladat.
A leggyakrabban előforduló hibák: a talajnedvesség felszívódása a falakba, lábazatokba, a pince- vagy mennyezeti sarok nedvesedése, gombásodása. A rosszul hőszigetelt falazatok vagy a hőhidak következtében kialakulhat páralecsapódás, ezeken, a helyeken megjelenhet a penészesedés, és a sókivirágzás. Ezek a problémák károsítják az épület szerkezetét, a penészesedés pedig súlyos egészségügyi problémát is okozhat.
Hol szükséges a vízszigetelés?
A vízszigetelés két fő csoportra osztható a nedvességhatások alapján: használati vízre, és üzemi vízre. A használati víz általában egyes helyiségek (pl. fürdők, konyhák stb.) vagy épületrészek időszakos használata során keletkezhet, azok rendeltetésszerű használata közben amennyiben ezek nedvességterhelése nem ipari mértékű. Szennyezőanyag mértéke nincs, vagy nem jelentős. Üzemi vízként kezelhetjük azon nedvességhatásokat, melyek az épület rendeltetés szerinti működésével, a telepített technológiával vannak összefüggésben (pl. uszoda, palackozók, textilipar, kazánház stb.), és jelentős mértékű szennyezőanyagokat tartalmaz, amely ipari létesítmények, üzemrészek működése során keletkezik. Ezen belül a nedvességhatás mértékét is 3 fő részre oszthatjuk: – mérsékelt, ha csak ritkán, és kis intenzitással lép fel nedvesség; – közepes, ha az OTÉK vagy az ÁNTSZ előírásai szerint padlóösszefolyó szükséges, itt a használat vagy a karbantartás során szakaszos nedvességhatással kell számolni; – fokozott, ha a folyamatosan vagy szakaszosan, de nagy intenzitással igénybe vett helyiség.
Vízszigetelés típusai
A vízszigetelést többféle anyagok közül választhatunk: Bitumenes anyagok: a bitumenek legfontosabb jellemzője a hideghajlíthatóság, a lágyuláspont, és nyújthatóság. A bitumenemulzió előnye, hogy melegítés nélkül felhordható és nedves felületen is alkalmazható, kiszáradása után összefüggő, víztaszító védőréteget kapunk. Az oldószeres bitumenmázakat bitumenes lemezszigetelések alapozójaként alkalmazzák. A vízszigeteléseknél leggyakrabban alkalmazott anyagok a bitumenes szigetelő-lemezek. Ezek lehetnek például bitumenes vékony -, vagy vastaglemezek,és páratechnikai lemezek.
Műanyagok: fontos jellemzői: egyszerűbb kivitelezés, egy rétegben alkalmazható, de szigorú technológiai fegyelmet kíván. Rugalmasság és megmunkálhatóság szempontjából két csoportba sorolhatók: plasztomer – plasztikus tulajdonságú, nyúlásra kevéssé képes, de hő hatására meglágyuló és alakítható, és az elasztomer – nagy nyúlóképességű, rugalmas, hőre nem lágyuló, az oldószereknek ellenálló.
A szigetelőanyagokat készíthetik erősítő hordozóanyaggal, vagy anélkül, pl. fátyol vagy filc alátéttel stb. Egyéb anyagok: anyagszigetelések, fémlemezek, vegyi anyagok, telítő anyagok, bevonatok, pórusos javító vakolatok. A legtöbb bevonatot kenéssel vagy szórással lehet felhordani.
(forrás: www.szigatech.hu)
